Itt
a nyár a maga elengedhetetlen hőségével. A meleg és a nap tűző sugarai
elől árnyékban vagy vízben keresünk menekvést. De milyen veszélyek
leselkedhetnek ilyenkor kedvenceinkre?
Hőguta
A túl nagy forróságban – főleg a hosszú szőrű kutyák – nagyon
szenvednek, ezért ilyenkor az árnyékba húzódnak hűsölni. A fák vagy
bokrok alatt a nedves földbe hatalmas lyukakat ásnak, majd
belefekszenek.
Azoknál a kutyáknál, amelyeknél lehetséges (uszkár, schnauzer) vágassuk
le a nagy bundát kozmetikussal. Egyrészt könnyebben lehet kezelni a
rövidebb szőrt, másrészt a hőguta kialakulásának is kisebb az esélye.
Soha ne felejtsük el, hogy állataink nem képesek úgy izzadni – és
ezáltal a felesleges hőtől megszabadulni –, mint az emberek.
Testfelületükön ugyanis jóval kevesebb verejtékmirigy található, és ezek
is inkább a talppárnákon találhatóak. A hőleadás egyedüli megoldása a
lihegés, amely révén azonban nemcsak hőt, hanem nagyon sok folyadékot is
veszítenek, ezért a víz folyamatos pótlására kiemelt gondot kell
fordítani. Azt se felejtsük el, hogy a nagy melegben gyakrabban
szükséges cserélni az ivóvizet, mert a felmelegedett vizet az állatok
nem, vagy nem szívesen isszák meg. A (nem túl) hideg víz ugyanis jobban
oltja a szomjat.
Ha autóban magunkkal visszük kedvencünket,
- mindig legyen egy kis üvegben számára víz, és
- időnként álljunk meg az autópálya parkolójában egy rövid sétára, és
- az sem árt, ha leengedjük az ablakot.
- Ha tehetjük, inkább kora reggel induljunk, amikor nincs olyan hőség.
- Ha az autó fel van szerelve légkondicionálóval, éljünk a lehetőséget,
ám ennek túlzott használata mind nálunk, mind állatainknál
kötőhártya-gyulladás veszélyével járhat.
Bevásárlásnál soha ne hagyjuk őket egyedül az autóban, pláne ne
felhúzott ablakokkal, mert a levegő hőmérséklete pillanatok alatt a
kritikus hőmérséklet (akár 45-50 Celsius-fok) fölé emelkedik, és máris
megvan a baj. Kedvencünk elfekszik, erőteljesen liheg, hívásra nem vagy
csak alig reagál, később tudatvesztés is kialakulhat. Megoldásként
kerüljön hideg vizes borogatás a végtagokra, a szájat és környékét
törüljük meg nedves ruhával, az állatot haladéktalanul vigyük hűvös
helyre, és mielőbb juttassuk állatorvoshoz.
Öntudatlan állapotban tilos vizet vagy bármilyen folyadékot itatni velük a félrenyelés veszélye miatt!
A hűsölés másik módja az úsztatás. Annak ellenére, hogy minden kutya
ösztönösen tud úszni - tehát erre nem kell őket megtanítani - mégsem
mindegyik szereti a vizet. Ha strandon, tóparton vagy szabad víz mellett
nyaralunk, csak akkor engedjük bele kutyánkat, ha azt tábla nem tiltja,
nem zavarjuk ezzel mások nyugalmát, illetve ha a víz kellőképpen
tiszta. Sokszor előfordul hasonló fürdőzések után, hogy az állat füle
begyullad a fertőzött, szennyezett víztől. Ilyenkor ne halogassuk a
dolgot, mielőbb vizsgáltassuk meg az állatot.
Toklász
Minden kutyatulajdonos rettegett félelme a toklász, amely egy vadon élő kalászos fűféle, az egérárpa darabkája.
Az egyik legelterjedtebb gyom, amely júniustól érlel kalászt, és
mindenütt előfordul árokpartok, kertek növénytársulásaiban. Kalásza
darabjaira hullva megtapad a hosszú szőrben, majd az állat mozgása révén
kúszik előre (passzív mozgás), befurakodik a bőr, a szemhéj alá, a
lábujjak közé, a fülbe, az orrjáratokba, esetleg a fogínybe, ahol
fájdalmas gyulladást, gennyes elváltozást okoz.
A tünetek elég egyértelműek: a fülirritáció miatt állandó, egyik
pillanatról a másikra kialakuló heves, múlni nem akaró fejrázás,
egyoldali ferde fejtartás jön létre. Ha szembe kerül, akkor a kötő-,
illetve nyálkahártya kipirul, begyullad, és a gyógyszeres kezelés
hatástalan. A szemhéj alól időnként kikandikál a toklász vége.
A toklász nem kíméli a lábat sem. A lábujjak között megtapad, majd
befurakodik a bőr alá, és megkezdi vándorútját. A bemeneti hely
megduzzad, kipirosodik, ezt a kutya állandóan nyalogatja, a duzzanat ki
is fakadhat. Ha az orrban van, akkor állandó fejrázás, szűnni nem akaró
tüsszögés alakul ki akár órákon át; az állat mellső végtagjaival az
orrát dörzsöli, mivel szeretne megszabadulni a kellemetlenséget okozó
toklásztól.
A toklász kivétele, ha az már befúródott, néha még az állatorvosnak is
komoly feladat, ezért ne várjunk, az idő nagyon fontos tényező. Minél
hamarabb észrevesszük és minél hamarabb orvosoljuk a problémát, az állat
annál könnyebben átvészeli azt.
Kullancsok
Másik rettegett probléma a kullancs. Elsősorban az erdős, bozótos,
árnyékos helyeken fordul elő, ahol magasabb a páratartalom, és jó nagy a
fű.
A fűszálak végéről "radarozva" találják meg áldozataikat. Életük során
háromszor szívnak vért, egy-egy vérszívás között pedig átvedlenek. A
vedlések révén a hatlábú fejlődési alakból nyolclábú kifejlett egyed
lesz, párzik, majd 3000-4000 petét lerakva elpusztul.
Kutyáknál alapvetően kétféle betegséget alakíthat ki: a Lyme kórt és az
úgynevezett Babesiosist. Az előbbi csak hetek, hónapok (esetleg évek
múltán) jelentkezik magas lázzal, és akár mind a négy végtagra kiterjedő
ízületgyulladással. Ellene egy olyan vakcinával védekezhetünk, amelynek
hatása egy évig tart.
A Babesiosis súlyos vérszegénységgel, sárgasággal, magas lázzal és barna
vizelet megjelenésével mutatkozik meg. Előrehaladottabb esetben
vesemegállás és elhullás tapasztalható. Megelőzésre és gyógykezelésre
egy hónapos védettséget adó injekció létezik.
Mindkét
betegséget megelőzhetjük, ha a köztigazdát, azaz a kullancsot
nyakörvvel vagy speciális cseppek alkalmazásával távol tartjuk
állatainktól.
Fülledés és legyek
Veszély forrásává válhat, ha állatunkat zuhanyozás vagy fürdetés után nem töröljük meg szárazra.
Rövid szőrűeknél elég, ha egyszerűen megrázzák magukat, a hosszabb
szőrűek pedig megszáradnak a napon. Akkor azonban, ha a szőr nem tud
rendesen megszáradni - mert mondjuk a kutya vizes szőrrel a pincébe bújt
el -, akkor vagy felfázás lesz a következmény vagy fülledés.
A befülledt szőrnek elég kellemetlen szaga van, amit nemcsak mi, hanem a
legyek is megéreznek, és nagyon hamar lerakják petéiket. A nyüvek aztán
a nagy melegben pillanatok alatt kikelnek, és eleség után indulnak.
És az eleség nincs is messze. A kukacok képesek befurakodni a bőrbe,
majd ott táplálkozni, ami révén toxinok képződnek, nem ritkán az állat
elhullását okozva.
Baktériumok
A nagy melegben minden élelmiszer gyorsan romlik, nem beszélve arról, hogy a baktériumok szaporodási sebessége is felgyorsul.
Különösen a fejlődő országokba látogatók ismerik az akár napokig tartó
hasmenést, amely nagyfokú legyengüléshez vezethet. Vizes széklet,
émelygés, néha hányás jellemzi. Gyakran társul hozzá hasi diszkomfort,
puffadás, erőteljes bélmozgás, székletürítési inger, láz és gyengeség.
Hirtelen kezdet, napi 4-5 laza széklet jellemzi, amely 3-4 nap múlva
magától megszűnik. Az esetek tíz százaléka azonban egy hétnél tovább
tart.
A betegség forrása a széklettel szennyezett étel vagy ivóvíz. A nem
megfelelően kezelt ételek, nyers húsok, csapvíz, jégkocka – akkor is, ha
alkoholba rakják –, tej és tejtermék viheti át a kórokozókat. A "tiltó
listán" szerepelnek a hámozatlan gyümölcsök, a majonéz, a hideg szószok,
salátás szendvicsek és a fagylalt is. Dobozos vagy palackozott ital,
kávé, tea, jégkrém fogyasztása viszont már biztonságos.
Akár még a szobában tartott kutya vagy macska is elkaphatja a fertőző
ágenseket, hiszen mi magunk cipőtalpunkon könnyen behurcolhatjuk azokat
az utcáról a meleg lakásba.
Kedvencünk aztán a szőnyegről összeszedheti, és megbetegedhet. A
baktériumok közül az E. coli, a Staphylococcus, a Streptococcus, az
Enterobacter, a Salmonella, a vírusok közül a parvo szokott súlyos
problémát okozni.
Megelőzésként fontos bizonyos higiénés rendszabályok betartása: ezekben
az országokban soha ne igyunk csapvizet, és ne adjunk állatainknak se.
Fogyasszunk palackozott vagy forralt vízzel készült italokat.
Antibiotikumok, probiotikumok
A kórkép súlyosságát alapvetően a folyadékvesztés mértéke határozza meg.
Hasmenéskor azonban nemcsak folyadékot, hanem ásványi sókat is veszít a
szervezet. Enyhének tekinthető a só- és vízvesztés, ha a nyelv bevont,
kissé tapadós, kifejezett szomjúságérzés lép fel. Középsúlyos esetben a
nyelv tapadós, a szemek besüppedtek, és a vizelet-elválasztás csökken,
fiatal állatokban a bőr redőbe emelhető. Súlyos esetben (tíz százalék
körüli súlyvesztés) a bőr könnyen redőbe emelhető, az meg is marad, a
szemek mélyen ülnek, a tekintet riadt, szaporább és mélyebb a légzés. A
könny- és vizelet-elválasztás megszűnik, a pulzus elnyomható.
A hasmenés kezelésekor sokszor alkalmazunk szájon keresztül
antibiotikumokat, amelyek nemcsak a rossz, hanem a jó baktériumokat is
megtizedelik. Ennek elkerülése érdekében probiotikumokat lehet adagolni.
Ezek por alakú készítmények, amelyek fele részben vitaminokat és
szőlőcukrot, fele részben pedig emésztést elősegítő tejsavbaktériumokat
tartalmaznak. Alkalmazásuk egyszerű: egy hétig naponta egyszer az
ennivalóba kell keverni, az egy hét leteltét követően pedig heti
2-3-szor érdemes az adagolást megismételni. A humán (emberi) étkezési
célokra gyártott és élőkultúrát tartalmazó élelmiszerek (joghurt, kefir)
kutya vagy macska számára azért nem jók, mert az emberi bélflóra
baktériumait tartalmazzák, amelyek eltérnek az állatitól.
Étkezés szempontjából fontos a diéta, amelyet jó kondícióban lévő
állatnál akár 1-2 napi koplaltatással is el lehet kezdeni, de
mindenképpen ügyelni kell a megfelelő folyadékellátásról, nehogy
kiszáradjon. Különösen veszélyes a kiszáradás fiatal állatoknál, amelyek
ebbe akár bele is pusztulhatnak.
Ha a hasmenés vízszerűen folyékonnyá és kifejezetten bűzössé, esetleg
véressé válna, akkor mindenképpen keressük fel az állatorvost. A
kiszáradás elkerülése érdekében infúzió a megoldás, amely nemcsak a
folyadékot, hanem az elvesztett ionokat is pótolja.
(MTI) |
Kommentáld!